Az íráselemzés alapja, nullpontja -, akár az orvostudomány számára az anatómia – a mérés.

A leírt írásjegyek szinte minden részletét lemérve kapunk objektív adatokat. A pontos adatok ismeretében következtetünk a jelentésre, vetjük össze az egyes jelek üzeneteit. Az „Egy jel nem jel” elvét szem előtt tartva mindig keressük az épp vizsgált jellemzőt megerősítő vagy cáfoló jegyeket.

Technikai oldalról a legegyszerűbb eszközöktől (nagyító, vonalzó, speciális vonalzó fólia) a fénymásoló, szkenner, berendezéseken, fényképkezelő alkalmazásokon át a komplex informatikai programok/eszközök (pl: dr. Szidnai László nevéhez fűződő grafométer) használatáig terjed ma már a grafológia tárgyi eszköztára.

A mért jellemzők értelmezésében segítségünkre van az anatómia is. Az írás készítőjének fiziológiai adottságai, esetleges betegsége, sérülése, vagy idegrendszeri eredetű problémája – amennyiben a grafológus tud ezekről – más megvilágításba helyezi, más értelmezést ad egyes jeleknek.

A megkapott objektív, száraz számszaki adatokat analizálva, az azokból levont következtetéseket pszichológiai modellekkel, személyiségtipológiákkal tesszük élővé.

Az elemzések elkészítéséhez leggyakrabban alkalmazott pszichológiai modellek, tipológiák:

Hippokratész-Galénosz vérmérsékleti tipológiája, C.G.Jung, S.Freud, H. J. Eysenck munkássága, Erik Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete, G. W. Allport vonáselmélete, E. Burne játszmaelmélete, A. Maslow szükséglet hierarchia modellje,

U. Afferman színtipológiája, A.Lüke grafopszichogramja, B. Christiansen és E. Carnap modellje.

Teljes íráselemzés vagy gyorselemzés?

A gyorselemzés lényege, hogy a grafológus az írásmintát látva „helyben” rövid idő alatt készít – jellemzően élőszóban – elemzést a Ductornak. A gyorselemzés ugyanúgy visszaadja az író személyiségét, mint egy teljes elemzés, csak nem terjed ki annyira aprólékosan, részletekbe menően a jellemrajzra. Kitér a Ductor mentális jellemzőire, aktuális érzelmi állapotára, energiakészletre, annak felhasználási módjára, szűkebb, tágabb környezetéhez való viszonyulására, jellemző megnyilvánulásaira. (A gyorselemzés mint grafológiai módszer Fazekasné Visnyei Irma grafológus nevéhez kötődik.)

Leggyakrabban állásbörzéken találkozhatunk vele, ahol célja az érdeklődés felkeltése, a grafológia eszközeinek bemutatása, megismertetése.

Emellett például munkatárs kiválasztásnál lehet gyors, hatékony eszköz a jelöltek kiszűrésére.

A gyorselemzés esetében is kitétel, hogy a Ductor írásban járuljon hozzá/kérje az elemzést.  A grafológus kizárólag e nyilatkozat birtokában adhat információt, kizárólag a Ductornak.

Grafoterápia

A grafológiát elemzésen, tények megállapításán túl fejlesztésre, gyógyításra is használhatjuk: A mentálhigiénés grafológia módszereivel, grafoterápiával a személyiség nem kívánt elemeit, hátráltató jellemvonásainkat „javíthatjuk meg”, alakíthatjuk olyanná, amilyenné szeretnénk válni, segíthetünk akár stressz-, krízishelyzetekből való továbblépéshez. Ennek egy speciális alkalmazása a gyermek-mentálhigiéné és megelőzés, melynek célja lehet például az iskolai drogprevenció támogatása. (Forrás: Pálmai-Vékony, 2012., )

 

§ Jogi, etikai vonatkozások

 Grafológusnak az a személy minősül, aki rendelkezik megfelelő szintű – minimálisan 2 éves (legalább 160 órás), pszichológiai ismeretekkel is bővített grafológusképzésben szerzett grafológusi oklevéllel

Munkáját a mindenkor hatályos jogszabályoknak, az általános erkölcsi normáknak és a SZEK előírásainak megfelelően köteles végezni, különös tekintettel a személyiségi jogok védelmére és a titoktartási kötelezettségre.

A grafológus csak olyan megbízást vállalhat el:

• amelynek szakszerű és magas szintű elvégzéséhez megfelelő és igazolható szakértelemmel  rendelkezik;
• ahol elektronikus úton kapott vizsgálati anyag esetén a vizsgálatra megküldött anyag
• eredeti példányát a vizsgált személy írásos hozzájáruló nyilatkozatával együtt, a vizsgálat befejezéséig kézhez kapja vagy megtekintheti;
• ahol meggyőződött arról, hogy a felkérés jogszerű, és a vizsgálat alanyának személyiségi jogai biztosítottak.

A grafológust titoktartás kötelezi mindazon szóban vagy írásban birtokába jutott információkra vonatkozóan, amelyek az ügyféltől, illetve az ügyfélről birtokába kerülnek, vagy azokból kikövetkeztethetők.

Részletesen: A grafológusok szakmai működését a Magyar Írástanulmányi Társaság Etikai Kódexe szabályozza, ez a www.mit1930.hu honlapon olvasható ((http://mit1930.hu/wp/wp-content/uploads/2013/09/mit_etikai_kodex_2013_szeptember.pdf)